Az abroncs szerkezetében megtalálható makromolekulák fontossága

Az abroncs szerkezetében megtalálható makromolekulák fontossága

Az abroncsunk állapota mindig nagyon fontos, ezért folyamatosan ellenőriznünk kell azt. Egy-egy autógumi akciót érdemes lehet nyomon követni, hiszen bármikor előfordulhat például egy defekt. Előfordulhat az is, hogy például a gumi alapanyaga nem a legmegfelelőbb, így hamarabb elkopik az anyag. Előfordulhat az is, hogy a vulkanizálás során nem a legmegfelelőbb hőmérsékleten megy végbe a reakció, így a végtermék nem lesz tökéletes. Tehát például ha a vulkanizálás folyamata nem a megfelelő hőmérsékleten történik, akkor bizonyos problémák merülhetnek fel. Ennek oka, hogy abban az esetben, ha a hőmérséklet csökken a vulkanizálás közben, akkor csökkennek a makromolekula szegmensek is, ettől fogva azok mozgékonysága is kisebb lesz. Ennek a következménye, hogy ha az abroncs használat közben a külső ráhatások miatt eldeformálódik, akkor nem áll vissza később az eredeti formájába. Ezen probléma következménye lesz a későbbiekben, hogy az abroncs egy úgynevezett üvegállapotba kerül, tehát nem lesz többé rugalmas, úgymond bármikor el is törhet. Tehát a makromolekulák közti kölcsönhatás nagyon fontos szerepet játszik az abroncs szerkezetében. Ha a kölcsönhatás erősödik, akkor az abroncs szakítószilárdsága is megnő, tehát jobban fogja bírni a külső hatásokat. Ez persze attól is függ, hogy a molekula szerkezetben milyen hosszú az adott szénlánc. A molekulák összetétele során találkozhatunk az úgynevezett poláros csoportok fogalmával is, melynek lényege, hogy minél több ilyen csoportot találunk a szerkezetben, annál magasabb a szakítószilárdság mértéke.