A Sárvári vár 1327-ben Károly Róbert királyi birtoka volt. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király a Kanizsai János esztergomi érseknek adományozta. A vár ma a lakosság részére állás Sárvár környezetében az ásatások és felújítások okán. Birtokában volt a Garai családnak, később Ozorai Pipo vette birtokba és újra Kanizsai birtok lett. Majd Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg, és a 15. század végére zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várrá építették át. A török hódoltság idején Nádasdi Ferenc sokszor vitte győzelemre a végváriakat. Halála után özvegye Báthori Erzsébet is lakott a falak között. A 17. században III. Nádasdy Ferenc építtette a vár dísztermeit, melynek freskói 1653-ra készültek el. A Wesselényi féle összeesküvés miatt Ferenc országbírót kivégezték és hatalmas vagyonát elkobozták. Ezután Draskovich Miklós vásárolta meg Sárvárt a hozzátartozó birtokokkal együtt. A 18. század második felében Szily Ádámé volt, aki a díszterem falainak képeit festette. 1945-ig a Wittelsbach családé volt.